Neveljünk virágot!

A múlt héten vettünk egy cserép nárciszt. Olyat választottam, amin láthatóak voltak a virágkezdemények, mert biztosra akartam menni. A virágot ugyanis Okostojás gondjaira bíztam, hogy ő gondozza, szeretgesse. 

A nárcisz nem véletlen, hanem tudatos választás volt, mert könnyű vele bánni. Egy kisgyereknek, aki alapvetően a jelenben él, néhány nap is nagyon hosszú, ennél hosszabb idő pedig a végtelen, ezért olyan növény kellett, ami néhány nap alatt kibontja szirmait, így hamar látszik a "kitartó munka" eredménye.Azt akartam, hogy "dolgozzon meg" az eredményért, hogy tapasztalja meg, hogy a virág annak eredményeként jelenik meg, hogy ő foglalkozik vele. Azt gondoltam, így jobban fogja értékelni, ráadásul büszke lesz magára, és a siker tovább növeli az önbizalmát. 

Hazaérve a virágunk alátétnek kapott egy már nem használatos műanyag mélytányért és beköltözött a gyerekszobába a kis fiókos szekrényke tetejére, hogy Okostojás is jól láthassa és kényelmesen elérje.

Elmagyaráztam neki, hogy a virágok akkor nyílnak ki, ha gondoskodik róluk, például vizet ad nekik. Mondtam, hogy a növényeknek is kell víz, ahogyan ő is szokott inni, de a virág nem tud beszélni, ezért nekünk kell kinyomozni, hogy szomjas-e. Ezt pedig onnan tudhatjuk, hogy megnézzük, nedves vagy száraz-e a földje. Mivel a vásárolt növény földje teljesen száraz volt, ezt azonnal meg is tudtam neki mutatni, majd megkértem őt is, hogy tapintsa meg. Utána öntöttem rá egy kis vizet és megmutattam neki, hogy most nedves. Ismét megkértem, hogy ő is tapintsa meg az ujjacskájával. Lelkesen matatott a cserépben, rá is tapadt néhány morzsa az ujjára. Megbeszéltük, hogy amikor száraz volt, nem tapadt rá, tehát innen tudja, hogy nedves. Ezután a kedvenc poharába engedtünk vizet, mert abból akarta megitatni, majd felemeltem a cserepet, hogy beleönthesse a vizet (pont annyit töltöttem a pohárba, hogy biztosan ne legyen sok). A cserepet visszahelyezve a tálka majdnem teljesen megtelt a vízzel, majd megfigyelhettük, ahogyan a virág  gyorsan "megitta", mert az hipp-hopp eltűnt. 

- "Háááát, anya, nagyon szomjas volt" - kiáltotta meglepetten. Mivel a cserépben lévő föld tényleg nagyon száraz volt, megismételtük az itatást. Okostojás azonnali hatást várt, de a virágok nem nyíltak ki :)

Elmeséltem neki, hogy a virágok akkor fognak kinyílni, ha minden nap szépen gondját viseli, ami azt jelenti, hogy minden nap meg kell néznie, hogy száraz vagy nedves a földje és ha száraz, vizet kell neki adni. Azt is megbeszéltük, hogy a virágok szeretik a világosságot, ezért reggel mindig ki kell húzni a sötétítő függönyt és fel kell húzni a rolót, hogy bejöjjön a fény. (Ez különösen tetszett neki, mert imádja a rolót huzigálni!)

    

Nagyon örült, hogy ő már olyan nagy, hogy ilyen komoly feladatokat kapott és minden nap szorgosan el is végezte. Valójában nekem leginkább arra kellet ügyelnem, hogy az a szerencsétlen nárcisz ne fulladjon bele a túl sok vízbe, mert a locsolás jó móka és nem lehet elégszer ismételni :)

A nárciszok minden nap szemmel jól láthatóan növekedtek és az egyre duzzadó dudorok jelezték, hogy hamarosan megláthatjuk a virágokat. A sikerélmény garantált volt. A negyedik nap reggelén pedig megtörtént a csoda és Okostojás lelkesen újságolta, hogy kinyíltak a virágai. Minden családtagnak - többször is - megmutatta és határtalanul büszke volt magára. Egyfolytában azt hangoztatta, hogy azért ilyen szépek a virágai, mert ő olyan ügyesen gondozta őket. Azt hittem, ott helyben megeszem :)

Nagyon jó móka egy ilyen hagymás néhány napos nevelgetése, és nem is kíván semmilyen különleges előkészületet. Naponta néhány perc, de az öröm, amit a gyerkőcnek adhat, megfizethetetlen :)

A nárciszok elsősorban kerti virágok, de cserépben is nagyon jól érzik magukat. A napsárga vagy fehér-sárga hagymás virágok gondozása igen egyszerű, egy kezdő kertész vagy akár egy gyerek is könnyen boldogul velük. Jobban szeretik a fényes, napos helyeket, mint az árnyékot, erre ügyeljetek, amikor helyet keresel a cserepének. A hideget és a meleget is jól tűri, de az állott levegőjű, illetve huzatos helyiségekben már kevésbé boldog. Nem igényel túl sok tápanyagot, ahogy vizet sem, elég csak akkor locsolni, ha már szárazabb a cserepében a föld! 

Terveim szerint a tavalyi sikerre való tekintettel idén tavasszal ismét létrehozzuk a gyerekekre szabott konyhakertünket sok-sok egyszerűen és gyorsan nevelhető finomsággal, melyek ott helyben fogyaszthatóak. Ennek előkészületeiről hamarosan beszámolok.

Ez is érdekelhet:

Kedvenc téli könyveink