Mindenhonnan azt halljuk, hogy a gyerekeknek kell a mese, legjobb, ha a szülő felolvasásában hallgatják meg, ahelyett, hogy a tv-t bámulnák. Egy magára valamit is adó anya igenis szánjon negyed órát az esti hangos meseolvasásra! Hogy miért? Mert a meseolvasás rengeteg előnnyel jár a gyerek fejlődése szempontjából. Nézzük gyorsan a leggyakrabban emlegetett előnyöket:
- erősíti az összetartozást a szülő és a gyermek között
- segít a gyermeknek feldolgozni az élet történéseit
- segít megérteni az ok-okozati összefüggéseket - javítja a logikai készséget
- javítja a koncentrációs képességet
- fejleszti a szókincset, javítja a szövegértést
- elősegíti a beszédfejlődést
- fejleszti a kreativitást
- segíti az alkalmazkodást
- a gyerek könnyebben megtanul olvasni és jó olvasó lesz
- a gyerek jobb eredményeket fog elérni az iskolában, stb.
DE!Tényleg ezért olvassunk?
Tegyük fel a kérdést: Saját magunknak miért olvasunk?
Mert olvasni jóóóó! Mert élményt ad, kikapcsol, ellazít vagy épp izgalomba hoz. Mert egy könyvvel elrepülhetünk egy olyan világba, ahol nincsenek határok, ahol a szárnyaló képzelet vezet. Mert egy könyvből kielégíthetjük kíváncsiságunk, megismerhetünk messzi tájakat, kultúrákat, visszautazhatunk a régmúltba, vagy épp a távoli jövőbe, megtudhatjuk, hogyan működnek a dolgok, miért ilyen a világ.
Ha ismered a "nem tudom letenni" érzést, akkor nem kell ecsetelnem, ha pedig nem, akkor még várat magára az a könyv, amely igazán megszólít. Sokaktól hallottam már, hogy emlékeznek, melyik volt az a konkrét könyv, ami elindította őket az olvasás útján. Én nem emlékszem ilyen könyvre, világéletemben úgy gondoltam, hogy mindig is szerettem olvasni, így meglepődve hallottam édesanyámtól néhány éve, hogy első osztályban milyen nehezen ment az olvasás! Én erre nem emlékszem, én arra emlékszem, hogy esténként órákon át olvastam fel az öcsémnek - hja, nekünk nem adatott meg a külön szoba - a létező összes indián regényt. Hogy miért tettem? Mert jó volt. Jó volt megosztani az élményt, jó volt örömet okozni, jó volt együtt lenni. (Még egy előnnyel járt: hangos olvasásból mindig 5*-t kaptam :)
És szerintem éppen ezért olvassunk a gyerkőceinknek is. Mert jó! Mert nagy öröm azt látni, ahogyan izgatottan válogatja, mi legyen az esti mese, mert nagy öröm visszahallani a kedvenc könyvből idézett mondatokat, mert nagy öröm látni, ahogy maga is "olvasni" próbál - szokott felolvasást tartani a babáinak :) Ehhez persze olyan könyv kell, amit Ő szeret, és ez nem feltétlenül az, amit ÉN szeretnék neki olvasni. Nehéz hónapokon keresztül ugyanazt a mesét lelkesen felolvasni minden este, de ha neki éppen az a mese okoz örömet, akkor szívesen megteszem ezt a kedvéért. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehet felkínálni más történeteket. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy a szobájában a komódon, számára is elérhető magasságban sorakoznak azok a könyvek, amelyekből esténként kettőt választhat - na jó, néha hármat :)
Lefekvés előtt mindig van mese, egyik nap anyával, másnap apával, így mindketten részesülünk a közös élményből. (Mindketten minden nap felolvasunk, mert van egy kamaszodó nagylányunk is, akinek szintén felváltva olvasunk, csak neki már ifjúsági regényeket vagy ismeretterjesztő könyveket :) )
Visszatérve a kicsihez, bár van 3-4 kedvenc, azért valahogy mégis mind sorra kerül egyszer. Mert neki is változik a hangulata, sőt mást választ, ha apa olvas neki és mást választ, ha én. "Azt most nem, anya! Azt apával szoktuk!" - kelt ki magából egyik nap, mikor a megszokottól eltérő kötettel próbálkoztam. Egyszerre általában 8-10 könyv van választékban, ezeket kéthavonta cseréljük - maximálisan ennyi ideig állnak rendelkezésre a könyvtári könyvek.
Íme, a mostani kedvencek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése